Születés - Szülés

Ahogyan már írtam, Lotti tavaly karácsonykor született. Az idén azt terveztem, hogy: "hű de átütő tuti írás fog születni, sikere lesz, jaj de jó" . Aztán nem így lett. "Nagyra törő" terveim kudarcba fulladtak. A. szabadságon van (Végre. Augusztus óta valahogyan nem sikerült neki. Körülmények sem voltak adottak, illetve ...... A lényeg, hogy most itthon van) így az írás került most utolsó helyre. 
Most nincs itthon, írok.

2013. 12.25.

01:15- Ébredek, mosdóba kell mennem, kisebb menstruációs fájdalmak. ( semmi nem gyanner még)

Hajnali óráim így teltek. Második fürdőszobai akciómnál már sejtek valamit. Lassan kómásan összeraktam a képet. Itt valami ma lesz.

Tusolás, trónolás, tusolás, 10 perces fájások.  A. alszik, nem akarom felébreszteni, nehéz nap áll előttünk. Akkor még nem tudtam, hogy hosszu is lesz. 5 óra környékén A felébred, tényeket közlöm Vele, próbál visszaaludni.

Izgulok, félek. várom, legyünk túl rajta. Fájni fog? Minden rendben lesz? Hogy fog kinézni? Mit fogok Vele csinálni? Jó anya leszek? Rendben lesz minden? Egészséges lesz?

8:10 - Orvosom felhívom. Elmesélem Neki, a fájás gyakoriságokat. Rögtön menjünk kórházba, szülni fogunk. Túlhordás van, ne kockáztassunk. 2 nappal hordtam túl, ha jól emlékszem.

A. indul tusolni. Ekkora Én már kb. vízköves vagyok, így nem tusolok, rendben vagyok, szülésre készen. Testileg. Lelkileg nem igazán. Továbbra is félek. Ülök az ágy szélén, bámulom az okos tv-t. Bárcsak olyan okos lenne, hogy megmondaná nekem mi fog következni. Hiába várom, nem szól hozzám, nem vetíti előre a jövőt. Így inkább zenét hallgatok és könnyeim potyognak. Életünkben egy szakasz lezárul, és kezdődik egy új.

Pityergés, zenehallgatás. Várakozás. Lélekben felkészülés.

A. végzett, pakolni való dolgokat bepakoltuk, indulhatunk.

Autóban semmi fájás. Picit megrémültem, hogy ez csak jósló volt. A fenébe, pedig már egészen ráhangolódtam.

10:00 - Érkezés, autóból ki. Újabb fájások. Áh..de jó! mégis csak szülés.Szülészetig azon gondolkodom mit is mondjak, miután becsengetek. "csókolom jöttem szülni? " Vagy mit? Végül is határozott léptekkel odaléptem a csengőhöz, csengettem, ajtót nyitottak, bekerültem. Fogalmam nincs mit mondhattam, de egy biztos, nem küldtek haza. A-nak kint kellett maradnia. Apacuccot megvásárolta míg Engem bent vizsgáltak. Mint utólag kiderült már vártak, doki telefonált, hogy megyek, míg Ő be nem ér, vizsgáljanak meg. Protokoll vizsgálatok megtörténtek. Zajlottak az események ezek után már. Hol jobban fájtak a dolgok, hol kevésbé. 

11 óra körül: burokrepesztés. Nem fáj, semmi extra. 

Folyamatosan rajtam van a CTG. Szívhang jó, nagyon jó, Lotti ügyes. Már ekkor büszke voltam Rá. 

Aztán dél körül már nem volt annyira őszinte a mosolyom. Egyre gyakoribb fájások, erősödnek, de még mindig nem az igazi." A. " sokat segít, néha idegesít. " Ne szólj hozzám, ne érj hozzám, gyere simogass, nyomkodd a derekam, hozd ide a labdát, vidd innen, maradj csendbe." Aztán Ő hősiesen tűrte, türelmesen, odaadóan. Imádtam. 

A lábam közelébe nem nagyon engedtem, nem szerettem volna, ha lát ezt-azt. Emlékezzen az ott lévő dolgokra, az eredeti állapotában. 

 14 óra körül megkaptam az oxitocint. A fájások nem erősödtek, nem voltak elég gyakoriak. Szerintem azok voltak :) Döntöttek, megkaptam. Beindult a buli. Elküldtek tusolni, szóljak ha nagy wc-zéshez hasonló ingert érzek. Éreztem. A percek lassan teltek, és nagyon nagyon nagyon fájdalmasan. Bár most ahogyan írom a sorokat, csupa -  csupa jó emlék, és azt érzem, hogy ugyan már, nem is fájt. Tanúsítom: az idő mindent megszépít!! 

Gyakorlatilag fél 3-tól a szülési szak elindult. Forgattak, forogtam, borogatást kértem, egy- kettő akadémiai bameg kicsúszott, fogd a lábam, ne fogd, nyisd ki az ablakot, zárd be, fogd a fejem, engedj el, simogass, ne nyúlj hozzám, egy darabig nem szeretnélek látni a lábam közt..stb. stb. stb. így teltek a percek. Kint van a feje, jajj de jó, beszorult egy elefánt a lábam közé, mikor lesz már meg, nem bírom, nagyon fáj, elfáradtam, ne nézz oda, megígérted. 

15:06 - Megszületett!!!! 

Egészséges, felsírt, mindene megvan. KÖSZÖNÖM Istenem

A szülés után volt egy kellemetlenebb háromnegyed óra míg összestoppoltak. Belül repedtem, feltételezem a sürgetett szülés miatt, vérzést alig tudták elállítani. Közben gyönyörködtem a családomban. 

Lottit elvitték a csecsemősek, engem belepakoltak egy tolókocsiba, feltoltak a szobámba, és kezdődött a nagybetűs élet.