2015. március 2., hétfő

Szeress ma egy picit jobban

Tegnap "A." későn ért haza, és gyakorlatilag nem találkozott aznap "L" -val. 
Fáradt,nyűgös és túlzás nélkül -  nagyon beteg voltam. Természetesen a gyerek Hál Istennek már jobban volt tegnap, így tudott ugrálni a hasamon, megtudta taposni a fejem, tudta a hajam "simogatni", és próbálgatta a "határait". Este fél 7-kor már picit ingerülten hívtam fel, hogy ugyan hol is van már és mikor végez, mert hát Én nagyon beteg vagyok és kezd az a bizonyos cérna elszakadni! "Megnyugtatott" , hogy siet. Ez általában nálunk azt jelenti, hogy minimum egy óra múlva indul el onnan ahonnan éppen van. Összeszedtem a maradék erőm, magamban mondogattam,- hogy kitartás, kb másfél óra múlva a gyerek aludni fog és aztán pihenhetsz- . Miután megbeszéltem magammal fürdetés, játék, összepakolás, majd "L" -t letettem aludni. Kegyes volt hozzám, egyből elaludt, minden extra műsor nélkül. 
Végre eljött az Én időm. Takaró alá bebújtam és zombi üzemmódra kapcsoltam. Átfuttattam az aznapi dolgokat. Milyen volt is az Én pici lányom , mit kellett volna megcsinálnom, megbántottam-e aznap valakit, csináltam-e valami jó dolgot..stb..stb..stb.. 
Aztán "A"-ra gondoltam. Először természetesen a sárkány szólalt meg. Mert mindig sokat dolgozik, alig van itthon, ha itthon van keveset (persze ez belegondolva a dolgokba nem így van) foglalkozik a gyerekkel, Velem.
Aztán megszólalt a belső hang: 
  • Miért is dolgozik sokat? - Azért, hogy a gyereknek legyen meg a jobb cipő, néha-néha tudjunk kikapcsolódni,   és el tudja tartani a családját. 
  • Miért is foglalkozik keveset a gyerekkel? - Azért, mert az egész napi hajtás után jól esne Neki is leengedni, kikapcsolni, pihenni. Szereti ugyan a gyerekét, de nap végére Ő is elfárad. 
  • Miért nem beszélgetünk néha-néha annyit? - Azért, mert egész nap be nem áll a szája, és lehet, hogy jól esik Neki csendben maradni. 


Sokszor egy ölelés, csók és egy rövid kis szeretlek többet mond minden szónál. Meg kell tanulnunk elfogadni és értékelni az apró jeleket.


Aztán hazaért "A".  Első kérdése az volt, hogy hogy van a kis bogara? Mit csinált ma? Sajnálja, hogy nem látta, nagyon hiányzik Neki. Nagyon hiányzik neki, nagyon hiányzik neki..és még többször elmondta. Sajnáltam abban a pillanatban. A napi boldogság fröccse kimaradt aznap. A munka miatt. Nem jó kedvéből, nem a saját maga mulasztása miatt. A munka miatt. 

Szóval dobjuk félre az egónkat, betegségünket, és legyünk hálásak ma nekik. :)
Hiszen míg hozzád megy haza, míg téged szeret, ölel - csókol, a gyerekéért és a családjáért él, nem pedig másért, addig nincsen semmi gond.
Szóval legyetek ma kedvesebbek! Biztosan jól fog Neki esni, és építi a kapcsolatotokat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése